Önök írták - 1.oldal
Irja
meg nekünk kérdését, véleményét, javaslatát, támogatási szándékát, stb !
LEGFRISSEBB LEVELEK !
(az olvasáshoz kattintson a fenti linkre !)
T. Doktor úr!
Egy kérdésem
volna Önhöz.
A nyitó oldalon úgy irták le, hogy 90-95% -ban van megoldás meddőség esetén.
Ez azt jelenti, hogy a fenntmaradó százalékban nem ismert a probléma, vagy ismert
minden esetben, csak 5-10% -ban nem gyógyitható?. Tehát, amennyiben a hazaspárnál
nem találnak semmi problémát, akkor idővel van segitség !?. Mi mar hetedik éve
szeretnénk, már túl vagyunk négy inszemináción, és jelenleg a lombik előtt állunk,
...
D.
Gy. és neje
Tisztelt Hölgyem és Uram!
Kérdésükre a következő választ tudom adni.
A meddőség gyógyítása, illetve az okainak feltárása a nőgyógyászaton belül egy
rendkivül dinamikusan fejlődő tudományág. Míg ezelőtt 30 évvel a meddő házaspárok
50%-a, 20 évvel a 30%-a, jelenleg már ténylegesen a házaspárok 90-95%-a meggyógyítható,
vagy valamilyen módszerrel terhesség létrehozható. Ennek a fejlődésnek két összetevője
van:
Az egyik, hogy mind több ismerettel rendelkezünk a meddőség okairól. Ennek ellenére még ma is van egy csoport, melyet szaknyelven "tisztázatlan eredetű" meddőségnek nevezünk. Korábban ez a csoport a kivizsgált esetek kb. 40%-át tartalmazta. Ma már csak a házaspárok kb. 15%-a tartozik ebbe a csoportba.
A fejlődés másik összetevője, hogy mind fejlettebb technikák, jobb műszerek, jobb gyógyszerek és egyéb anyagok állnak rendelkezésre. Az hogy egy házaspár a mai tudásunkkal a tisztázatlan eredetű meddőségi csoportba tartozik, nem jelenti azt, hogy eredményes kezelés nem végezhető, sőt ebben a betegcsoportban pontosan azon módszerrel, mely előtt állnak nagyon jó eredmények várhatók. Sok sikert kívánok az IVF-hez és remélem, hogy a hosszú várakozás után mostmár gyors eredmény várható.
Üdvözlettel: Dr.Török Attila
Kérdéseim az IVF (lombikbébi) módszerrel kapcsolatosak.
Mit tartanak ideális stimulációnak, lehet-e ezt petesejtszámmal mérni?
Érdeklődöm, hogy a sikeres beültetést követően milyen tényezők döntik el, hogy
beágyazódik-e az embrió vagy sem?
Mit tehet a nő a siker érdekében?
A sikeres beültetések közül milyen arányban várható terhesség?
Rontja-e az esélyeket az esetlegesen hátrahajló méh?
Legalább milyen vastag méhnyálkahártya szükséges a sikeres megtapadáshoz?
Mit jelent a "korai szekréció" kifejezés?
Milyen mértékben növeli az esélyt a blasztocysta fázisban történő beültetés?
A beültetést követő két hét múlva, vagy a ciklus 28. napján javasolt az első
terhes teszt? Mennyivel megbízahatóbb a vérből származó teszt, mint a vizeletből
származó? Nagyobb-e a módszerrel a vetélés esélye, mint egyébként?
Veszélyeztetett terhesnek számít-e a lombikos terhes?
Köszönettel: Egy reménykedő, két sikertelen beültetésen túl lévő pár
Tisztelt Uram!
Kérdéseire a következőkben szeretnék válaszolni.
Ideális stimuláció általánosságban nincsen, mindíg az adott betegnél kell egyénileg
megállapítani a szükséges gyógyszerek típusát és azok mennyiségét. Optimális
a stimuláció, ha kb. 10 petesejtet sikerül nyerni, ezt azonban nem minden betegnél
lehet elérni.
Mai ismereteinkkel nem lehet válaszolni arra, hogy mi dönti el, hogy egy petesejt
beágyazódik-e, vagy sem. A visszaültetett embriók száma (optimálisan 3-4) és
minősége, a méhnyálkahártya vastagsága, valamint a ciklus második felében végzett
hormonális gyógyszeres támogatás az amivel jelenleg segíteni tudjuk a beágyazódást.
Ennek ellenére sem minden optimális esetben jön létre terhesség.
A beültetést követően kerülni kell a komoly fizikai megterhelést, a magzat károsító
szerek használatát (dohányzás, alkohol, gyógyszerek, stb).
Az optimális visszaültetések után kb. 30%-ban várható terhesség. A hátrahajló
méh önmagában - hacsak nem valamilyen betegség következtében jött létre - nem
rontja az esélyeket, ez a normális egyik variánsa.
A méhnyálkahártya vastagsága fontos paraméter, általában a visszaültetéskor
optimálisan 10 mm körüli vastagságot kell, hogy elérjen. 7 mm alatt jelentősen
csökkennek az esélyek, 5 mm alatt az esélyek minimálisak. A nyálkahártya vastagságát
nem mindíg lehet befolyásolni.
A korai szekréció szövettani fogalom, a méhnyálkahártya ovuláció utáni állapotát
jelzi, hormonhatásra alakul át (normál ciklusban is) a méhnyálkahártya oly módon,
hogy be tudja fogadni a megtermékenyített petesejtet.
Normál ciklusban a megtermékenyített petesejt beágyazódása a méhnyálkahártyába
blastocysta stádiumnál történik (kb 5-6 nappal a megtermékenyítés után). A blastocysta
transzfer az élettani körölményeket jelenti éppen ezért, így az esélyek lényegesen
jobbak. 3 blastocysta visszahelyezésével 50% körüli eredmények várhatók.
Terhességi teszt legkorábban a visszaültetés után 10 nappal megbízható. Vérből
pontosan meg lehet határozni a terhességi hormon (ßhCG) szintjét, ez több információt
nyújt. A kereskedelmi forgalomban kapható vizelet terhességi tesztek közül csak
azok lehetnek pozitívak, melyek 25 IU érzékenyek. Pozitív esetben egyértelműen
terhesség áll fenn.
A vetélés lehetősége - a gyógyszeres kezelés ellenére - is lényegesen meghaladja
a spontán terhességek mellett észlelt vetélések arányát, de ma már a különbség
nem túl nagy.
A terhesség 12. hete után - a méhlepény kialakulását követően - ha egyéb tényezők
nincsenek, nem számít veszélyeztetett terhességnek a "lombik terhesség".
Üdvözlettel: Dr.Török Attila
Tisztelt Doktor
úr!
Sárgatestelégtelenségből
fakadóan a létrejövő fogamzások nem maradnak meg (egyszer már volt 8 hetes terhességem
is). Legutóbb enyhe hiperstimulációt kaptam (5* 2x1 Clostylbegyt és 7*1 ampulla
Metrodin), és 7500 Choriogonint a tüszőrepesztésre. A ciklus második felében
gyógyszert nem szedtem. A stimuláció hatására a 19. napi progeszteronszintem
szép magas lett (52,5), amiről megtudtam, hogy ikerterhességre utal. Sajnos
ennek ellenére a 25. napon (2 nappal előbb) megjött.
Kérdésem: mi okozhatta ezt a hirtelen blokkolást, és hogyan lehetne azt legközelebbi
inszemináció után kiküszöbölni? (Duphastonra allergiás vagyok).
Válaszát előre is köszönöm:
S. Zs.
U.I. Szeretném link-nek ajánlani az Index.hu meddőség-lombikbébi fórumát.
Tisztelt Asszonyom!
A sárgatest elégtelenség valóban
lehet oka annak, hogy a megtermékenyített petesejt nem tud megtapadni, illetve
amíg ki nem alakul a lepény (a terhesség 10-12. hete), fokozott a veszélye a
vetélésnek. Valószínüleg ennek ellenére félreértés forog fent: a magas progeszteron
szint nem specifikus a terhességre, terhesség nélkül is lehet ilyen magas progeszteron
érték, ez a tüszők (petesejtek) számával mutat összefüggést.
Az Önnél mért magas érték azt jelenti, hogy hormonális szempontból minden esélye
meg lett volna a teherbe esésre, terhesség azonban valószínűleg más ok miatt
nem jött létre. Általában stimulált ciklusokban szoktunk javasolni sárgatest-hormon
támogatást, ennek több formája van, a Duphastonon kivül forgalomban van a természetes
progeszteront tartalmazó Utrogestan is, valamint még több készítmény, illetve
módszer áll rendelkezésre. A konkrét eset ismerete nélkül nem lehet és nem is
szabad gyógyszeres kezelést javasolni, a legjobb tanács a reklámokból ismert
mondat: ... kérdezze meg kezelő orvosát... és az ő javaslatait kövesse.
Üdvözlettel: Dr.Török Attila
T. Doktor Úr!
Szeretném
megkérdezni, hol végeznek hiszteroszkópiás vizsgálatot, valamint miből áll maga
a vizsgálat, ill. mely esetekben javasolt?
Ugyanez a kérdésem vonatkozna a laparoszkópiás vizsgálatra is.
Tisztelettel: .B.I.
Tisztelt Asszonyom!
A hiszteroszkópia egy műtéti körülmények között végzett egyszerű
beavatkozás, a lényege, hogy egy vékony (pár mm átmérőjű) optikát vezetnek a
méhszájon keresztül a méh üregébe, és így a méh belső felszíne áttekinthető.
A módszerrel felderíthetők méh fejlődési rendellenességek (méh sövény, kétosztatú
méh, stb), myomák, polypok, méh nyálkahártya elváltozások, összetapadások a
méh üregén belül. A talált elváltozások egy része meg is szüntethetőek ugyanezen
műtét kapcsán anélkül, hogy nagyobb műtétre kerülne sor.
A laparoszkópia lényege, hogy altatásban a köldökgyűrűn keresztül vezetünk be optikát a hasüregbe. A módszer használatával meddőség vonatkozásában megállapítható, hogy van-e olyan szervi ok, mely akadályozza a terhesség létrejöttét. Bizonyos helyreállító beavatkozások ugyancsak lehetségesek a laparoszkópia kapcsán, egyes petefészek, petevezeték, illetve méh betegségek a műtét során megoldhatók. A laparoszkópia mint diagnosztikus és terápiás beavatkozás ma már nagyon eltejedt, csaknem valamennyi szülészet-nőgyógyászati osztály rendelkezik ilyen készülékkel. A hiszteroszkópia még nem ennyire elterjedt, de azt hiszem nem okoz nehezséget olyan intézményt találni, ahol ezt a módszert végzik. Fontos, hogy a műtét szükségességét ne a beteg, hanem a kezelő orvos döntse el, ebben az esetben biztosan tud olyan központot ajánlani, ahol a fenti módszerek rendelkezésre állnak. Azt hiszem semmilyen szempontból sem lenne helyes konkrét intézményt ajánlani (nem lenne etikus, másrészt nem ismerem lakóhelyét sem), de az infertility.hu honlapján felsorolt meddőségi központok egészen biztosan tudnak ebben segíteni.
Üdvözlettel: Dr.Török Attila
Kedves Doktor Úr!
Mi a harmadik sikertelen lombikbébi próbálkozáson
vagyunk túl. Az eltelt 3 év alatt több kérdés merült fel bennem, ami megválaszolatlan
maradt. Ezeket szeretném Önnek most feltenni: 1. Házasságunk előtt kb. 6 évig
szedtem fogamzásgátló tablettát, kétszer egy-egy év kihagyással. 97 augusztusától
1 évig próbálkoztunk, majd utána fordultunk szakorvoshoz. Akkoriban – úgy emlékszem
– nem volt olyan problémám, mint az utóbbi két évben, amióta hormonokkal kezelnek.
Ilyen például az, hogy a menstruáció előtt egy héttel elkezdek vérezgetni, és
ez tart egészen a menstruációig.
A másik, ami még furcsább számomra, hogy a 13-14. naptól kezdve enyhe menstruációs
fájdalmat érzek, egészen a menstruációig (főleg este, amikor lefekszem). Ezek
a tünetek mire utalnak, és mennyiben befolyásolják az embrió megtapadását a
méhemben?
2. Olvastam a Fórumban egy gyógynövénycsepprol, ami rendszerezi a havi ciklust,
ha az hormonális okokból rendszertelen. Agnumens a neve. Erről szeretnék többet
megtudni, ha lehet!
Előre is köszönöm válaszukat!
Gy. Katalin
Tisztelt Asszonyom!
A vérzési rendellenességeket két csoportba lehet osztani:
vagy szervi ok okozza, vagy úgynevezett funkcionális ok, tehát valamiféle hormonális
elégtelenség.
Az, hogy fogamzásgátló tabletta szedése mellett vérzési rendellenessége nem
volt, elsősorban hormonális okra utal. Kérdésére leletei átnézése nélkül nehéz,
illetve lehetetlen válaszolni. Szervi okok közül - a teljesség igénye nélkül
- ilyen típusú vérzészavart okozhatnak közvetlenül a méhnyálkahártya alatt elhelyezkedo
kisebb myomák, polypok. A fájdalom endometriosisra lehet jellegzetes. Amennyiben
szervi okok kizárhatók, akkor un. sárgatest elégtelenség áll fent. Ennek oka
lehet magas tejelválasztási hormon (prolaktin) szint, nem megfelelő pajzsmirigy
működés, az un. policisztás petefészek szindróma (magas férfi nemi hormon szint),
tuszőérés nélküli (anovulációs) ciklus.
Az, hogy Önnél mi okozza a vérzési rendellenességet, egy teljes körű kivizsgálás
hivatott eldönteni, illetve a diagnózisnak megfelelően kell kezelni. A szervi
kivizsgálás laparoszkópiát és hiszteroszkópiát jelent, a hormonális kivizsgálás
pedig vérmintából történik. Feltételezem, hogy ilyen vizsgálatai már voltak.
A korábban szedett fogamzásgátló tabletta biztosan nem oka a vérzési rendellenesség
kialakulásának. A sterilitas kezelés miatt kapott hormonterápia legnagyobb valószínuséggel
csak javított a helyzeten. Azt, hogy az embrió megtapadása nem történt meg az
embrió transzfereket követően, betegsége ténylegesen hátrányosan befolyásolhatta.
A második kérdésére is válaszolva: kétségtelen tény, hogy egyes gyógynövénykivonatoknak
egyes betegségekben lehetnek kedvező hatásai (már csak azért is, mivel sok gyógyszert
is különbözo növényekből állítanak elő), de jelen esetben én úgy gondolom, hogy
a megfelelő kivizsgálás után adekvát terápiával lehet eredményt (terhességet)
elérni.
Üdvözlettel: Dr.Török Attila
A kérdésem az lenne, sikeres beültetés után, többes ikerterhesség esetén, meddig lehet redukálni a magzatok számát? Milyen veszélyekkel jár ez a többi babára nézve.
Tisztelt Asszonyom!
Többes ikerterhességnél az Ön kívánalmainak megfelelően lehet a magzatok számát redukálni, a terhesség kihordása szempontjából kívánatos az iker -tehát 2 magzatra való redukálás, de egy magzatra is lehetséges redukálni. Minden orvosi beavatkozás akkor indokolt, ha a várható eredmény jelentősen maghaladja a beavatkozással járó kockázatot. A redukció következtében bekövetkező vetélés kockázata sokkal kisebb, mint a többes-iker terhességgel járó vetélés-korszülés kockázat, tehát elvégzése mindképpen indokolt és javasolható. Magzati fejlődési rendellenességet a megtartott magzat/-oknál nem okoz.
Üdvözlettel: Dr.Török Attila
Tisztelt Doktor Úr!
1.Kezeloorvosom az eddigi kezelések eredménytelensége miatt laparoszkópiát javasol.
Nem lenne-e mégis jobb eloször egy HSG-t végezni, s majd, csak ezután, ha valóban
van elzáródás, mutétre menni?
2.A "kezelés" kezdetén volt egy 21. napi hormonvizsgálat, más semmi. Két hónapig Serophenet szedtem, ekkor a ciklusom rendezodni látszott, most azonban - gyógyszert nem szedek, a vérzésem ismét kicsi pecsételo vérzésekkel kezdodik, ez eltart kb. egy hétig, majd ezután hirtelen megindul a vérzés, amely egy-két napig eros, majd ismét pecsételobe megy át. Ez alacsony progeszteron szintre utal? Amennyiben esetleg "természetes" úton esnék teherbe lenne-e esély a terhesség kihordására hormonpótlás nélkül?
3. A ciklus folyamán több alkalommal elofordul, hogy a petefészkeknél, de foleg a jobb oldalinál, eros, tuszúrásra emlékezteto nyilalló fájdalom jelentkezik. Ez a fájdalom magától, általában pár percen belül, elmúlik. Ez a nyilallás mire utalhat? (Több alkalommal is volt petefészek gyulladásom) Válaszát várva, üdvözlettel, SZ.A.
Tisztelt Asszonyom!
Kérdései sorrendjében adom válaszaimat is.
1. A HSG bár kétségtelenül alkalmas vizsgálati eljárás a petevezetékek átjárhatóságának
bizonyítására, de a laparoszkópia lényegesen több információt nyújt és az esetek
egy részében gyógyító beavatkozások egyidejű elvégzését is lehetővé teszi. Egyes
meddőséghez vezető betegségek, mint pl. az endometriosis, nem feltétlenül járnak
a petevezeték elzáródásával, HSG-vel nem, laparoszkópiával láthatók. Ez csak
egy példa, mely miatt a laparoszkópia a meddőségi kivizsgálásban feltétlenül
javasolt.
2. Tünetei sárgatest elégtelenségre (alacsony progeszteron szintre) utalnak. A sárgatest elégtelenség nem önálló betegség, egy hormonzavarról van szó, melynek számtalan oka lehet (hibás pajzsmirigy működés, tejelválasztási hormon (prolaktin) zavara, policisztás petefészek szindróma, stb.).Emellett teherbe eshet, bár ez ritkán fordul elő, de hormonpótlás nélkül nagy a veszélye a vetélésnek addíg, amíg ki nem alakul teljesen a lepény, tehát a terhesség kb. 12. hetéig. Alapos hormonális kivizsgálás lenne szükséges!
3. Ezen panaszai miatt is feltétlenül indokolt lenne a laparoszkópia elvégzése! Tünetei utalhatnak endometriosisra, krónikus gyulladásra, összenövésekre is. Könnyebb egy ismert okot megszüntetni, mint egy ismeretlent kezelni.
Üdvözlettel: Dr.Török Attila
1 éve hagytam abba a fogamzásgátlót és azóta nem jön meg a
havi vérzésem spontán csak gyógyszerre (Provera, Nourculut). Peteérésem sincs
és napi 50 mg L-Thiroxint szedek közel egy éve. A clostilbegyt kezelés eredménytelennek
bizonyult, legutóbb Metrodin injekciót kaptam 10 ampullával, de ez sem használt.
A férjem teljesen rendben van. Nagyon el vagyok keseredve, kérdésem, hogy lehet
e még gyerekem. A második kérdés, hogy van e olyan beavatkozás amikor műtéttel
stimulálják a petefészket (elmondása szerint tűvel megszúrják), Ha van ilyen
mi ez és mennyire komoly beavatkozás?
Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelettel: Kné
Tisztelt Asszonyom!
Ne keseredjen el! A meddőségi kivizsgálás, illetve kezelés legelején tart. Az eddigi eredménytelen kezelések nem szabad, hogy elkeserítsék. A fogamzásgátló tabletta szedésének abbahagyása után nem midig rendeződik azonnal a ciklus. A leírtak alapján Önnél azonban valószínüleg nem erről van szó, inkább egy összetettebb hormonzavarról. Az első próbálkozások a petefészek rendes működésének beindítására megtörténtek. A leírtak alapján - bár ez igen kevés információ - feltételezem, hogy egy un. policisztás petefészek szindrómában szenved. Ennek a betegségnek egy lehetséges kezelési módszere, hogy laparoszkópia kapcsán a petefészkek felszínének elektromos úton való roncsolásával a hormonzavar rendeződik, beindul a peteérés, rendeződik a ciklus. Gondolom erről hallott valakitől. Javaslatom, hogy megfelelő hormonális kivizsgálás után egyezzen bele a műtétbe, mert alacsony kockázattal és jó eredményekkel jár. A laparoszkópia egyébként is a meddőségi kivizsgálás egy fontos, nélkülözhetetlen része.
Üdvözlettel: Dr.Török Attila
10 éve ugyanaz a partnerem, 5 éven át hiába próbálkoztunk. Akkor
mentünk el az egyik meddőségi központba, ahol a páromnál heresérvet állapítottak
meg, és azt sikeresen megműtötték. Én hormonvizsgálatok után (akkor Bromocryptint)
Serocryptint kapok, napi 1/2 tablettát. Azt már nem tudom, hogy ezt miért is
kell szednem, mert a kommunikáció ebben a központban az orvosok és páciensek
közt nem túl szerencsés. (Megjegyzem azt is, hogy magam is diplomás vagyok,
tehát még a bonyolultabb magyarázatokat is képes vagyok talán megérteni - de
az egyszerűbb embereknek is joguk lenne a pontos orvosi magyarázatokhoz...)
Tehát ez lenne az első kérdésem: mi is lehet a gond a hormonjaimmal és melyikkel?
HSG vizsgálatot akkor is és azóta idén is végeztek, mindkétszer kedvező eredményt
kaptak. Az is megállapítást nyert vérvétel és ultrahang útján, hogy van peteérésem.
Egy PCT teszten viszont megállapították, hogy immunológiai problémák vannak
köztünk. Ennek alapján javasolták az inseminációt, amelyből az első sikeres
is volt és most van egy ötéves kislányunk. Eddig szép a történet, de mi testvért
is szeretnénk. Császármetszéssel szültem, mert a kislányom lábára volt tekeredve
a köldökzsinór. Még tavaly is jöttek belőlem fonaldarabok. Második kérdés: ez
befolyásolhatja-e az újabb teherbeesést? Az elmúlt 3 év során további négy sikertelen
inszemináción vettünk részt. A párom spermája átlagos minőségű, nálam sem jeleztek
a fentieken kívül más eltérést. A következő kérdésem az lenne, hogy ezt az immunológiai
problémát a kiküszöbölés helyett nem lehetne-e kezelni valahogy. (Olvastam a
babanet.hu -n az egyik orvosi levélben, hogy félévnyi óvszeres nemi élet esetleg
"elaltatja" az immunreakciót. Van-e ennek értelme a mi esetünkben? Vagy van-e
más mód?) Még egy inseminációt fizet az OEP, aztán van még öt lombikbébi-lehetőségünk
is - legalábbis ezek a hírek a várótermi pletykákban, igazak-e? Érdemes-e a
(számunkra legalábbis) sokkal félelmetesebb lombikbébi-kísérletekbe belekezdeni,
vagy inkább önköltségen folytassuk az inszeminációs kísérleteket? Most 36 és
37 évesek vagyunk, és kicsit az idő miatt is aggódunk.
Köszönjük a figyelmét, és várjuk a választ.
Tisztelt Asszonyom!
Kérdéseire a következőket tudom válaszolni.
1. A Bromocryptin (Serocryptin) az agyalapi mirigy által termelt tejelválasztási
hormon - Prolaktin - szintjét hivatott csökkenteni. A tejelválasztási hormon
magas szintje gátolja a petesejtek érését (ezért nincs általában peteérés pl.
szoptatás alatt), illetve gátolja a beágyazódást, illetve a terhesség első 12
hetében, amíg ki nem alakul a méhlepény, sárgatest elégtelenséget okozva vetélést
okozhat. A Prolaktin szintje vérből mérhető, amennyiben ez Önnél magas szintet
mutatott, a tabletta szedése indokolt. Ugyancsak indokolt a szedés, ha az emlőkből
normál prolaktin szint mellett nem terhes állapotban tej préselhető ki. Ezen
hormon szintje ugyanis a cikluson belül változik, illetve nagy napi ingadozást
mutat, így normális hormonszint nem feltétlenül jelenti, hogy rendben is van.
Az agyalapi mirigy más hormonjai is hatással vannak rá, hibás pajzsmirigy működés,
illetve az un. policisztás petefészek szindróma is rossz prolaktin szintekhez
vezethet. Az Ön által szedett mennyiség rendkívül alacsony, így valószínűleg
komolyabb gond a prolaktin szintekkel nem lehet.
2. Császármetszés után fonalak maradhatnak vissza a méhben, mely okozhat meddőséget,
miután az ilyen visszamaradott fonalak úgy szerepelhetnek, mint egy méhen belüli
eszköz, közismert nevén spirál. Hiszteroszkópiával, mely egy kis műtétes eljárás,
erről meg lehet győződni, a fonalakat el lehet távolítani. Ma már az ilyen problémák
elkerülésére császármetszésnél általában felszívódó fonalakat használunk a méh
sebének összevarrására. A császármetszés következtében, mint minden hasműtét
után, összenövések alakulhatnak ki, mely megnehezítheti, illetve lehetetlenné
teheti a teherbeesést. HSG nem szolgáltat kellő információt az ilyen állapotokról,
egy laparoszkópia elvégzése mindenhogyan indokolt lenne.
3. Immunológiai problémák okozhatnak meddőséget. A félévnyi óvszeres nemi élet
hozhat sikert, de erre garancia nincsen. Az inszemináció mindenképpen nagyobb
eredménnyel kecsegtet.
4. Az IVF-től nem kell félni, az nem félelmetes, hanem inkább olyan csúcstechnikának
tekinthető, melynek végzése akkor indokolt, ha más meddőségi kezelések nem vezettek,
vagy nem vezethetnek eredményre.
5. Minden betegnek jogában áll kérdezni és megfelelő felvilágosítást kapni.
Ha úgy találja, hogy a kommunikáció abban a központban nem megfelelő, más központok
címéhez is hozzá tud jutni pl. az infertility.hu honlapján. Miután 36 éves -
és ebben a korban az eredményes kezelés esélyei már csökkennek azt tudnám tanácsolni,
hogy időhúzásnak nincs értelme, megfelelő kivizsgálás után a legtöbb esélyt
biztosító módszert kell választani.
Üdvözlettel: Dr.Török Attila
Tisztelt doktor úr!
A feleségemnél a menstruáció előtti napokban barnás színű folyás jelentkezik. Ez valószínűleg a magas prolaktin szint és esetleg az alacsony sárgatest-hormon szint tünete lehet (de nem biztos). Növeli viszont a valószínűségét a fél éves sikertelen próbálkozásunk (persze ez sem jelent még semmit, hiszen fél év sikertelenség még nem katasztrófa) és a feleségem stresszre való hajlama (amely szintén a magas prolaktin szint egyik előidézője lehet), ezért is mentünk el a problémával nőgyógyászhoz. A tünetek alapján a nőgyógyászunk első lépésként Bomocriptyn nevű gyógyszert írt fel, és vért is vettek a hormonvizsgálathoz. Ez még nincs kész, tehát a hormonszintekről nincs semmilyen tényleges információnk. Ezért egyelőre a felírt gyógyszert sem szeretné szedni a feleségem, inkább megvárjuk a hormonvizsgálat eredményét. A kérdéseim:
1. A Bromocrityn így "látatlanba" okozhat-e komolyabb
problémákat?
2. A gyógyszer egyáltalán hormonkészítmény-e (úgy tudom, hogy - ahogyan ez az
önök oldalán is le van írva - a bromokriptin nevű vegyület gátolja a prolaktin
képződését, feltételezem, hogy a gyógyszer is ezt tartalmaz, ez viszont nyilván
nem hormon)?
3. Milyen a prolaktin szint normális értéke?
4. Igaz-e, hogy már kisebb eltérés is meddőséget okoz?
5. Ha a hormonvizsgálat magas prolaktin szintet fog igazolni, akkor jelent-e
majd veszélyt a gyógyszer szedése, illetve van-e valamilyen komolyabb mellékhatása
(pl. fejfájáson túl)? Felborulhat-e a gyógyszer szedésétől pl. a havi ciklus,
amely most teljesen normális?
6. Létezik-e a gyógyszeres kezeléstől különböző más hatásos módszer a prolaktin
szint csökkentésére?
Köszönettel és tisztelettel:
A.
Tisztelt Uram!
Kérdéseire a következőkben szeretnék
válaszolni.
ad 1. A Bromocryptinnek, mint minden gyógyszernek lehetnek, sőt vannak mellékhatásai.
Miután ez a gyógyszer a központi idegrendszerre hat, így a kedvező hatások mellett
- a magas prolaktin szint csökkentése - legalábbis a kezelés elején, hányinger,
hányás, szédülés, vérnyomás-ingadozás fordulhat elő. Ezért kell mindíg nagyon
alacsony dózissal kezdeni, melyet fokozatosan kell emelni a kívánt mértékig.
A mellékhatásokhoz a betegek általában rövid idő alatt hozzászoknak és azok
elmúlnak. Más problémát a gyógyszer nem okoz, nem súlyosbíthatja a meddőséget,
ha erre gondolt.
ad 2. A gyógyszer nem hormonkészítmény, hanem a prolaktin termelést irányító
hormon (prolaktin inhibiting faktor (PIF), másik nevén a dopamin mennyiségét
növeli a központ idegrendszer egyik magjában, az un. hypothalamusban.
ad 3. Minden labornak saját normál értékei vannak, mely lehet nemzetközi egységben
(IU), ill. nanogrammban (ng). Az IU az elterjedtebb, általában 500 IU alatti
értékek a normálisak. Ennek a hormonnak nagyon nagy a napi ingadozása, illetve
a cikluson belüli változása, éppen ezért normál érték sem jelenti, hogy nincs
ilyen irányú hormonális eltérés.
ad 4. Igaz. Kisebb eltérés is meddőséget, vagy vetélést okozhat. A prolaktin
szintek eltérését azonban más hormonzavarok is előidézhetik (pajzsmirigy, petefészek),
így ilyen esetben nem a prolaktin szinetkkel kell foglalkozni, hanem az alapbetegséget
meggyógyítani.
ad 5. részben már válaszoltam a kérdésre. A gyógyszer szedésétől nem borulhat
fel a ciklus. Egyébként most sem teljesen normális, mert a vérzés előtt napokkal
jelentkező barnás folyás hormonális elégtelenségre utal, azonban okozhatják
szervi okok is (myoma, polyp, stb.).
ad 6. Gyógyszeres kezelés nélkül nem lehet befolyásolni a prolaktin szinteket.
Forgalomban van egy homeopathiás készítmény (Mastodynon), mely elsősorban szabályozási
zavarok következtében létrejővő, enyhén emelkedett prolaktin szintek, illetve
más hormonműködési zavar (pajzsmirigy) következtében emelkedett prolaktin szintek
kezelésére alkalmas. Kérdéseiből úgy tűnik, hogy tartanak mindenféle kezeléstől.
Ha fiatalok, a fél év sikertelenség önmagában tényleg nem indokol még semmilyen
komolyabb kivizsgálást, illetve kezelést. Ezt követően viszont csak azt tudom
tanácsolni, hogy megfelelő kivizsgálás után, minden szükséges gyógyszeres, vagy
egyéb kezelésbe egyezzenek bele. A meddőségi kezelések nem túl veszélyesek jó
szakember kezében.
Üdvözlettel: Dr.Török Attila